Hidvégardó

 Kapcsolattartó: Kabdebon János

Tel: 0630406 9567  Email:zain@freemail.hu

 
A község első említése 1283-ból való. Nevének –ardó utótagja az erdőóvó szóból rövidült, s kifejezi annak Árpád-kori szolgáltató falu voltát. A Hidvég– előtag pedig a Bódva hídjával kapcsolatos, s azt jelöli, hogy a Kassáról a tornai uradalmon át a borsodi várbirtokhoz vezető főútvonalak a falu határában keresztezték a folyót. A középkori Ardó Szádvár tartozéka volt, melyet 1415-ben már a – középkorban jelentős szerepet játszó – Bebek család tartott a kezében.
Plébániája a korai alapításúakhoz tartozik, s a 14. században iskolával is bírt. Az 1427-es összeírásban 43 jobbágyportát számlálnak, ami nagyobb településre utal. A 15. században egy ideig huszita kézen volt, majd visszakerült a Bebekekhez. 1566-ban foglalták el a császáriak Szádvárt, s ezzel az uradalom – Hidvégardóval együtt – visszakerült a koronához.
Szádvár 1686 körüli lerombolása idején a falu ez Esterházy család tulajdona lett. Lakossága annyira megfogyott a török időszakban és az azt követő nemzeti ellenállások idején, hogy 1720-ban már teljesen néptelen. Az 1730-as évek táján települhetett újra. 1736-ban katolikus plébániája alakult és templomát az Esterházyak költségén 1777-ben rekonstruáltatták.
1833-ban 811 lakosa, 121 háza és egy lisztmalma is volt. A 19. században nagyobb birtokosa a Gedeon és a Papp család. Mindkét család kúriával is rendelkezett, a 19. század végi, 20. század eleji vármegye-monográfiák elsősorban a Gedeon-kastély díszes berendezését dicsérik.
Trianon – megcsonkítva Abaúj- Torna vármegye északi részét – csehszlovák határ menti, minden szempontból peremhelyzetű településsé tette. 1920 után kérészéletű járási székhely, majd közigazgatásilag a bódvaszilasi központú járás körjegyzősége volt egészen a Felvidék visszacsatolásáig, 1938-ig (a körjegyzőségének része még Becskeháza és Tornaszentjakab), ezt követően pedig a tornai járásba tartozott 1945-ig.
Az 1930-as évek végén római katolikus és református népiskolával és gazdasági továbbképző iskolával rendelkezett.
A II. világháborút követően újra a trianoni határ mellé szorult. Államosították a kúriákat és 1958-ban már villanyvilágítással látták el a községet a Kristóf-féle malom áramfejlesztője segítségével. 1950 és 1990 között új iskolát, ifjúsági klubot, óvodát, tanácsházát, orvosi lakást és rendelőt építettek, és kisebb pékség működik azóta is a településen.
1950-től 1965-ig Higvégardó közös tanácsi székhelyközség Becskeházával. 1965-ben társult hozzá Bódvalenke, 1968-ban pedig Tornaszentjakab. 1990-ben a falvakban önkormányzatok alakultak. Hidvégardó ma körjegyzőségi központ, melyhez Becskeháza, Bódvalenke és Tornaszentjakab tartozik.
A település eredeti orsóforma magja őrzi a legszebb népi műemlékeket, ezek közül a leglátványosabb a vízvezetős-füstlyukas nyeregtető oromdeszkázatának egyedi mintázata. A faluban több útszéli keresztet, kápolnát találunk és a Magyar Millennium tiszteletére átadott téren a Szentháromság-szobrot, mellette a hősi emlékművet és a történelmünk főbb eseményeire emlékeztető két oszlopsort. A templomot délről a Szent Imre tér övezi, melyen Nepomuki Szent János – amerikás adományként érkezett – öntött-vas szobra áll.
Római katolikus temploma középkori -14. századi – eredetű, egyhajós, egyenes záródású szentéllyel, homlokzat előtt álló toronnyal. Jelenlegi formáját az 1777-es barokk átépítéskor nyerte el. A templomot föltehetően középkori kőfal veszi körül, melynek északi oldalában az 1870-ben épült Gedeon család kriptája található.
A református templomot 1794-97 között emelték a déli homlokzata előtti tornyocskával, majd 1834-es leégése után 1837-ben felújították. Mennyezete dísztelen, viszont a szószék koronája 19. századi (a tűzeset utáni lehet).
A Gedeon-kastély 1770, más források szerint 1700 táján épült copf stílusban. Földszintes, a főutcával párhuzamos homlokzatú, L-alaprajzú épület. Egyik szobája jelenleg teleháznak ad otthont, nagyterme kiállítások és tanácskozások színhelye. Kívülről a kastély egésze fehérre meszelt, homlokzatán az ablakai fölött vakolatdíszek (stukkók) láthatók: copf füzérek, oszlopok, többlépcsős párkányok, a timpanonon Szentháromság (Istenszem-) motívum.
A Papp-kúria elnyújtott téglalap alaprajzú, földszintes épület. 1830 táján épült népies klasszicizáló stílusban. Utcai homlokzata előtt két portikusz áll, melyeknek oszloppárokkal alátámasztott timpanonos oromzatában stukkó-címerpajzsok láthatók. Jelenleg az épületben étkezde működik.
Hidvégardót hagyományápoló programjai, műemlékekben gazdag látnivalói, igényesen kialakított – virágokkal díszített – közterei teszik látványossá. A település határában húzódó Aggteleki Nemzeti Park, az Országos Kéktúra Útvonal és a Csereháti Tájvédelmi Körzet páratlan természeti értékei, növényvilága, mészkőszurdokai és szelíd lankái kellemes környezetet biztosítanak a pihenésre, kikapcsolódásra vágyók számára a falusi turizmus keretében.

 

Infrastruktúra, intézmények

Jelenleg 756 lakosa van. A 296 lakás 69%-a vezetékes ivóvízzel ellátott, 53%-át gázzal fűtik. A közcsatorna-hálózat még nem épült ki. A községben 50 férőhelyes óvoda található, és a 8 tantermes általános iskolában 12 pedagógus oktat. A kiskereskedelmi üzletek száma 9, a vendéglátóhelyeké 3; fiókgyógyszertára és orvosi, fogászati rendelője, valamit teleháza és kézművesháza is van a településnek. A község külterületén Szlovákia felé az Európai Unió polgárai által igénybe vehető határátkelőhely is működik. A távbeszélő vonalak száma 151.

Földrajzi környezet

A Tornai-dombság északi szélén települt egykori Torna megyei község, a Nagy-kő és a Nyerges dombok nyugati lábánál, a Bódvához közel. Edelénytől 43 km-re található, közúton a 27-es számú főúton érhető el. Eredetileg egyutcás falu, melynek tengelyét a Feltelek felől húzódó árok jelöli ki, orsóforma – terekkel keretezett – központjában a katolikus templom áll.

 

 

 

 
KÉPEK