Martonyi

Első említése 1249-ből való, ekkor az Örsúr nemzetség birtoka volt. Neve személynévből ered, minden bizonnyal Szent Mártont, Árpád-kori templomának védőszentjét jelöli, hiszen Szentmárton alakban említik egy 1273. évi oklevélben is. A névalak jelentése Mártoné. Az Örsúr nemzetségleszármazottai adták el 100 ezüst márkáért Zsíros és Martonyi földet Tekus sárosi ispánnak és testvéreink. A Tekus-utód Szalonnai István 1383-ban alapította a Három-hegyen, a Szár-hegy alatt fölépült gótikus pálos kolostort és templomot. A kolostor 1550 körül néptelenedett el.
1402-től a Bebekek kezén találjuk a falut. A török korban hódoltsági terület lett. 1577-ben Martonyit hatalmas jégverés pusztította, ekkor a község lakói annyira elszegényedtek, hogy nem fizettek adót a töröknek, csak 1641 után hódoltak meg az egri Darat Izpahia előtt.
A 19. század közepén több birtokos - így a Vatay, Ragályi, Csiszár, Széky, Pásztor, Koós, Madarassy, báró Wesselényi, Kalas, Rokfalusy, Horváth és Dobozy családok - kezén találjuk.
A 20. század elején, 1940-es évekig működött a falu határában egy vasércbánya, melynek érctelepét már a közép-, sőt az ott talált tokos balta tanúsága szerint a bronzkorban is fejthették.A két világháború között egy római katolikus és egy református elemi népiskolája volt. Szeszgyára is működött a Tagi tanyán.
1950-ig a szalonnai körjegyzőség része volt. 1950 és 1969 között önálló tanácsú község, 1969 -ben Szalonna társközsége lett. 1990-ben megalakult a helyi önkormányzat. Jelenleg a szalonnai körjegyzőség része.
A település nevezetessége a Szár-hegyi tévétoronyhoz vezető útról könnyen megközelíthető, a Három-hegyen épült pálosok (a helyi hagyomány szerint "veresbarátok") műemlék kolostortemploma, melynek rekonstruációja jelenleg is folyik. A hajóból kinövő hatalmas bükkfákat eltávolították és a templom - egyelőre a szentély kivételével - tetőszerkezetet kapott. A falakon kivehető gótikus bordaindítások, csúcsíves ablakai, diadalíve remek megtartásúak, azonban a szentély, a kolostor kerengőjével együtt még fölújításra szorul.
A falu református temploma 1786-ban épült a korábbi fatemplom helyén.
Ez a templom 1811-ben lett a tűz martaléka és 1827-re épült újjá fagalériás toronnyal, melyet 1907-ben alakították át mai formájára. A templom mennyezete sík, vakolt, berendezéséből csak copf szószéke eredeti.
Római katolikus temploma különálló harangtornyával együtt 1988-ban épült Horváth István Ybl-díjas építészmérnök tervei alapján.

 

Infrastruktúra, intézmények

Napjainkban 560 lakosa van. A 180 lakás 58%-a vezetékes ivóvízzel ellátott, 38%-ukat gázzal fűtik. A közcsatorna-hálózat még nem épült ki.
Három kereskedelmi üzlet mellett egy vendéglátóhely működik.
 

Földrajzi környezet

A Szalonnai-hegység délkeleti lábánál, a Rakaca-tótól északra, a Rakaca-patak völgyében fekvő, egykori Borsod vármegyei település. A 27-es számú főútról Szalonnától 5 km-nyit kitérve közelíthető meg. Hozzá tartozik még Köbölkúttanya ("Köbli") is.

 

 

 

 

 

 

KÉPEK