Sajópálfala

Először 1320-ban említik a települést oklevélben, amikor az Ákos nemzetség egyik ága osztozik e tájon, a birtokon. Pálfalát a Csetneki család kapja. Feltételezések szerint a tatárjárás előtt élt az Ákos nemzetségben az a Pál, aki Pálfala névadója lehetett.
Jóval később, a Keglevich család birtokolta a községet, s ők gondoskodtak a falu újratelepítéséről – a Rákóczi szabadságharc után. Ekkor ruszinok érkeztek Pálfalára, amelyet jelez a görög-keleti vallás is. Az 1930-as évek népszámlálási adatai szerint a lakosok 90 százaléka görög katolikus vallású.
A falu görög katolikus temploma, s búcsúja messze földön híres, itt látható egyébként a könnyező kegykép, mely Szűz Máriát ábrázolja. A községbe nemcsak hazánk messzi tájairól, hanem külföldről is zarándokolnak a hívek az őszi búcsú alkalmával.

Infrastruktúra, intézmények

Napjainkban 826 lakosa van. Az infrastruktúra teljes, hiszen adott a korszerű telefonhálózat, a víz- és szennyvízcsatorna rendszer, a vezetékes gáz, s a többségében aszfaltos utak. Ezek mind a település komfortosságát biztosítják.
 

 Földrajzi környezet

 A község Borsod-Abaúj-Zemplén Megye középső részén, Miskolctól 10 km-re északkeleti irányban fekszik. Csak közúton közelíthető meg, vasútállomása nincs. A 3-as főútról összekötő út vezet át rajta, amely Edelénynél csatlakozik a 27-es útba. A Sajó- Hernád sík települése.

 

 

 

 

 


 
KÉPEK