Helyi kiallitasok
Receptek

Borsodszirák

 Kapcsolattartó: Kabdebon János

Tel: 0630406 9567  Email:zain@freemail.hu

 
 
Első említését 1261-ből ismerjük. Nevének – szirák utótagja szláv eredetű,’apja halála után árván született fiú’-t jelöl. A falu neve többször fölbukkan a pápai tizedszedők lajstromában, mint az egri püspök birtoka. A 14. században önálló egyháza volt. Középkori birtokos családja Szirákinak nevezte magát.
A 16. században továbbra is az egri püspökség birtoka volt, de birtokos lett itt a nagyhatalmú Bebek család is. A század végén a Berentey, majd a királyi kamara az új birtokos.
A 17. század eleji összeírás szerint mindössze hat ház állt a faluban. A 17. századból birtokosaként a Bárczay család ismert, elsőnek Bárczay János. Az egri püspökség a török korban is ragaszkodott birtokjogához, így volt ez Kisdy Benedek választott egri püspök alatt is. Bár ez idő tájt lakossága jelentősen megfogyott: a törökök adóztatása elől lakói elszökdöstek, Eger ostroma után a török felgyújtotta és kirabolta, 1566-ban pedig a tatárok égették fel. Így aztán évekig volt lakatlan.
A hódoltság alatt Szirák lakossága protestáns lett, 1578-ban önálló egyházzal bírt. Bár lakossága aligha lehetett számottevő.
A török kiűzése után előbb a kassai, majd ismét az egri püspök vette birtokába. Esterházy Károly egri püspöksége idején oly mértéket öltött a rekatolizációs nyomás, hogy azon protestánsai, akik nem tértek vissza a katolikus hitre, a szomszédos településekre szorultak: Edelénybe, Finkére, Nyomárra, Zilizre és Boldvára.  Az egri püspökök, ellenreformációs lépésként a katolikus hithez hű nemeseknek birtokot is adományoztak. Ebben az időszakban épültek a település főterének méltóságteljes barokk egyházi épületei.
1896-tól vasútvonal köti össze Miskolccal. A 20. század első felében a falu szépen fejlődött. Az 1930-as években két római katolikus elemi iskolája működött.
 1950-ig tartozott a finkei körjegyzőség kötelékébe, 1951-ben önállóan alakított tanácsot. 1966-ban társközségként Ziliz csatlakozott hozzá, majd 1970-ben együttesen lehettek Boldva társközségei. 1990-től újra önálló település.
Látványos barokk főtéren áll az 1773-80-ban épült plébániaház és az 1777-ből való iskolaépület. A római katolikus templom 1778-80-ban épült. A copf főoltárt Halblechner Vencel egri szobrász, az oltárképet Johann Zirker készítette. Copf stílusú a templom szószéke és keresztelőkútja is.
A temetőben találjuk Bartók Béla ükszüleinek a sírját. Bartók Béla tiszteletére két emlékművet is emeltek a faluban: 1981-ben állítottak emlékművet a főtéren és 1987-ben avattak mellszobrot a hajdan jó hírű termelőszövetkezet irodája előtt.
 

Infrastruktúra, intézmények

Napjainkban 1235-en lakják. A 384 lakás 83%-a vezetékes ivóvízzel ellátott, a közcsatorna-hálózat kiépített. A lakások 72%-át vezetékes gázzal fűtik. A községben 50 férőhelyes óvoda található, az öt tantermes általános iskolában pedig 12 pedagógus tanít. A kiskereskedelmi üzletek száma 5, a vendéglátóhelyeké 4, orvosi rendelője is van a településnek. A távbeszélő vonalak száma 232.  A település teljes infrastruktúrával rendelkezik. Kiépített a villamos hálózat, vezetékes ivóvízhálózat, vezetékes földgázhálózat, vezetékes szennyvízrendszer, telefonhálózat. Aszfaltozott a közlekedési úthálózat. A szilárd hulladékkezelés központosítottan megoldott. Bevezetésre került a szelektív hulladékkezelés.

Földrajzi környezet 

A Bódva folyó és a Cserehát nyugati pereme közötti síkságon található, az egykori Borsod vármegyéhez tartozó település. Edelény-Finkétől mintegy 2 km-es, délnek induló mellékúton vagy vasúton érhető el.
Borsodszirák és környezetének természeti szépségét meghatározza a Gömör-Szepes érchegységben eredő 100 km hosszú Bódva, mely a Sajóval való találkozásáig /Sajóecsegig/ markáns táji határvonalat alkot. A Bódva teraszos völgyétől keletre a Cserehát, nyugatra pedig az Aggteleki-karszt és a Borsodi dombság húzódik, mely kellemes, szép látnivalókat kínál.
KÉPEK