Damak

 Kapcsolattartó: Kabdebon János

Tel: 0630406 9567  Email:zain@freemail.hu

 
A falu honfoglaló Örsúr-nemzetség birtoka volt. Első említését 1279-ből ismerjük, ekkor a Kristóf tulajdonát képező birtokot Miklós fia Mihály adta el Damaki Gatsó fia, Éliás István nevű fiának, mivel a nevezett Kristóf fiú utód nélkül hunyt el, ezzel birtoka a nemzetségre maradt.
A falu neve valószínűleg a Domonkos személynév kicsinyítő-becéző alakjából keletkezett és bizonyára első tulajdonosára utal. (A korai írott forrásokban hol „Domok”, hol pedig már „Damak” névvel illetik.) Birtokos családja a későbbiekben Damakiaknak nevezte magát. A Damakival rokon Nyomári és Csebi család is jelezte birtokigényét a falura. Jelentős birtokokat szerzett a faluban a Hangácsi család, zálog révén pedig Réghyek, az Alacskaiak és Hamvaiak, illetve újra tulajdonosok lettek a Damakiak. A falu részeit középkori okleveleinkben Kis és Nagy Damak formában jelölik.
A 16. században birtokosai között találjuk a Damaki, a Balay, a Putnoki, a Barakonyi, a Vetésy, a Szuhay; a 17. században az előbbiek mellett még a Széky, a Zákány és a Puky családot. A 18. században nagy szerephez jutott a Szathmáry Király család, később a Pallavicinik. Nemesei kezén a birtokok az évszázadok alatt egészen elaprózódtak.
A török korban hódoltsági terület lett, s lakói egy időre elszöktek az adóztatás elől attól való félelmükben, hogy ugyanúgy elpusztítja őket a török, mint a szomszédos Sápot. Az újratelepülésre utalhat a 19. század második felének helynévgyűjtése kapcsán lejegyzett helyi hagyomány, miszerint a lakosság a tűzben elpusztult Abaújszántóról származna.
A protestantizmus korán elterjedhetett, ám csak leányegyház maradt
.

1864-ben lakosainak megélhetését Öttvös Pál jegyző és Drótos István bíró ekképpen jellemzi: ”Ezen helység lakosai föld és szöllő miveléséből élnek s azon kivül semmi kereset módjuk nincsen csupán a fehér cselédség [az asszonyok] Répa kapálással foglalkozik az edelényi Czukor gyár részére.” 
1950-ig a hangácsi körjegyzőséghez tartozott. 1950-ben Hegymeggel közösen alakított tanácsot. 1966-ban Hegymeg Lakhoz, Damak pedig Edelényhez társult. 1984-ben Edelény városi jogú nagyközség részévé vált. 1992. március 1-jétől vált ismét önállóvá, de a körjegyzői hivatala Edelényben található.
Református templomának elődjeként egy 1785-ben fából épült és fazsindelyes épületet tisztelünk. Ezt 1898-ban építették át, de nem sokáig használták, hiszen helyén 1913-ban emelték tornyával együtt a ma is álló templomot. Belső mennyezete vakolt, boltozatos.

 

Infrastruktúra, intézmények 

Napjainkban 254-en lakják. A 103 lakás 80%-a vezetékes ivóvízzel ellátott, a közcsatorna-hálózat 100%-ban kiépített. A lakások 75%-át vezetékes gázzal fűtik. Két kiskereskedelmi üzletet és egy vendéglátóhelyet találunk a településen. A távbeszélő vonalak száma 64. Önállóságának kivívása után a település nagyütemű fejlődésnek indult. Útjai aszfalttal borítottak, teljes infrastruktúrával rendelkezik. Számos új épületet avattak, utóbb a „Közösségi Ház”-at.
 

Földrajzi környezet

A Cserehát nyugati részén, a Damaki-patak eredésénél fekvő, dombok közé zárt egykori Borsod megyei település. Edelényen keresztül, a 27-es főútból kelet felé induló 7 km hosszú mellékúton érhető el.

 

KÉPEK