Helyi kiallitasok
Receptek

Szendrőlád

 Kapcsolattartó: Kabdebon János

Tel: 0630406 9567  Email:zain@freemail.hu

 
Első okleveles említését 1221-ből ismerjük. Birtokos családja a Ládinak nevezi magát. Neve a 13. században Lad alakban, majd a 14. században Loth, Laad alakban is előfordul. A Lad személy-, illetve nemzetségnévből, esetleg a szláv Vlad személynévből keletkezhetett. 1332-37-ben már állt a Mindszentekről elnevezett temploma.
Az 1600-as években Besenyő (Ládbesenyő) közelsége miatt Besenyő-Ládnak, besenyei Ládnak is nevezték. A nagyobb hely, Szendrő közelsége győzött, és a település neve végül Szendrőlád lett 1873-ban.
A 16. században a Bebek család lett a birtokosa. A török elpusztította a községet és hódoltsági területté tette.
A Bódván malma működött, a 19. században téglagyár is épült.
1908-tól haláláig ládi lelkész volt Borsovai Lengyel Gyula (1879-1939), a Bódva-völgy széphistóriásaként tisztelt szépíró, novellista.
1945 előtt öt tanya volt a falu határában. A földterület hat 100 holdon felüli középbirtokos, és százhuszonhat törpebirtokos között oszlott meg. Szőlőbirtokosai közül meg kell említeni a Berzeviczi családot, amelynek a Millenniumkor a Nagy-hegy-szőlőben csillagvizsgáló toronnyal büszkélkedő borháza állt.
1950-ig a borsodi körjegyzőséghez tartozott. 1950-ben önállóan alakított tanácsot, 1969-ben Edelény társközségévé vált, 1984-ben önálló község lett, és azóta is önálló.
Szendrőlád főutcáján áll a Bódva-völgy egyik legrégebbi műemlék lakóháza, a helyi hagyomány által „huszita templom”– nak tartott 17. vagy 18. századi épület. Külsejében jellegtelen, ám belseje őrzi régi állapotát, dongaboltozatos szobáit.
A Szűz Mária tiszteletére fölszentelt, műemlék római katolikus templom 1830 és 1834 között épült a rozsnyói Száraz György kőművesmester tervei alapján, a korábbi, 1773-ban készült kis, torony nélküli templom szentélyének bővítésével. Főoltárképét, mely Szűz Máriát ábrázolja a kis Jézussal, Balkay Pál egri festő készítette. Helyi katolikus kisemlék a Szendrő felőli egykori faluszélen, 1820 körül fölszentelt Nepomuki Szent János kápolna, benne a névadó szent finom faragású, festett kőszobrával.
A mai református templom az 1874-es tűzvész után épült föl. Tekintettel arra, hogy korábbi középkori templomát 1595-ben már biztosan reformátusok használták, ezért a korábbi építmény alapjai e templom alatt rejtőznek. A templom mennyezete sík, vakolt, berendezése 1875-ből való. 

Infrastruktúra, intézmények

Jelenleg 1832 lakosa van. A 432 lakás 70%-a vezetékes ivóvízzel ellátott, 41%-uk fogyaszt vezetékes gázt. A közcsatorna-hálózat nem épült ki. A községben 65 férőhelyes óvoda található, a 15 tantermes általános iskolában 21 pedagógus oktat. Általános iskolája évről-évre Cigány Kulturális Seregszemlének ad otthont. A kiskereskedelmi üzletek száma 6, a vendéglátóhelyeké 3; orvosi rendelője is van a településnek. A távbeszélő vonalak száma 179. 1998 őszén a polgármesteri hivatal új épületbe költözött, ahol turistaszálló is működik, 8 fő részére biztosítanak szállást. A szép fekvésű faluban napjainkban valósult meg a vidék egyik legjelentősebb beruházása, az idősek otthona, mely 62 fő részére nyújt elhelyezést.
 

Földrajzi környezet

A Szendrői-hegységet áttörő Bódva folyó szurdokszerűen elszűkülő völgye fölött, a bal parti hegyvonulat tövében fekvő borsodi település. Edelénytől 6 km-re, északra tartva a 27-es számú főúton érhető el, vagy Szendrőtől délre, 7 km-re.
KÉPEK