Szendrő

 Kapcsolattartó: Kabdebon János

Tel: 0630406 9567  Email:zain@freemail.hu

 
Szendrő első említését 1312-ből ismerjük, azonban bizonyos Árpád-kori megléte. Nevének eredete bizonytalan. Egyes kutatók a Szend személynév és a rév (átkelőhely) főnév birtokos összetételének tartják, eszerint jelentése „Szend réve” a Bódván; mások nevét a szláv Semidroch személynévből eredeztetik.
Első várát (az „Alsóvárat”) a Várhegy tövében építették föl a Bebekek, majd a 16. század első felében már állt a hegyen a védművekkel kiépített Felsővár is. Szendrő a török korban játszott jelentősebb végvár szerepet. 1566-ban Schwendi Lázár császári főkapitány vette be az erődítményt. 1604-ben Bocskai hajdúi szállták meg a várat, s maradt náluk a bécsi béke megkötéséig, 1606-ig.
1612-ben Borsod vármegye közgyűlése Szendrőt egy időre megyeszékhellyé választotta. A várost 1672-ben a kurucok foglalták el, melyre válaszul a Felsővár német parancsnoka az Alsóvárat a várossal együtt fölégette.
1690-ben Csáky István országbíró szerezte meg a várost az Alsóvárral együtt az I. Lipóttal kötött csereszerződés révén, ám a Felsővár továbbra is császári kézen maradt. Csak 1704-ben került Rákóczi kurucaihoz, végül a romosodó védművet a fejedelem parancsára, 1707 tavaszán a földdel tették egyenlővé. A Rákóczi-szabadságharc leverését követően a Csáky család maradt birtokosa egészen a 19. század végéig.
A századfordulótól egyre inkább visszaszerezte központi rangját. Két gőzmalma, szénbányája működött a két világháború között. 1950-től 1966-ig önálló tanáccsal bírt, 1966-tól közös tanácsi székhelyközség lett. 1971-ben nagyközséggé, 1996-ban várossá nyilvánították.
Az Alsóvárból csak néhány falmaradvány maradt, a Felsővár ásatásai jelenleg is folynak. Régi gótikus templomát az 1890-es években bontották el, helyébe 1897-ben épült föl a ma is álló református templom. A mellette magasodó harangtorony feltehetően 16. századi eredetű, és az egykori Alsóvár bástyájából alakították ki. Hasonlóképpen a várfal bástyájából épülhetett a népi barokk vakolatdíszes Kékfestőház is, mely ma ipar- és helytörténeti gyűjteménynek nyújt otthont. Az 1741-ben mai formájára épített római katolikus templom eredetileg a ferencesek rendházához tartozott, berendezése eredeti rokokó munka. A Kálvárián álló barokk kápolna 1760-ból való. A barokk Csáky-kastély jelenleg a városka kulturális életének központja.

Infrastruktúra, intézmények

Jelenleg 4372 lakosa van. Az 1435 lakás 65%-a vezetékes ivóvízzel ellátott, 46%-ukat gázzal fűtik. A közcsatorna-hálózat a közelmúltban épült meg. A városban 140 óvodai férőhely, 28 általános iskolai tanterem található, melyekben 40 pedagógus oktat. A kiskereskedelmi üzletek száma 60, a vendéglátóhelyeké 21; gyógyszertára, orvosi rendelője, mentőállomása, tűzoltósága és rendőrsége is van a településnek. A távbeszélő vonalak száma 811.
 

Földrajzi környezet

A kisváros a Bódva-folyó egykori járását követve települt a Vár-hegy tövében. A 27-es számú főúton érhető el, Edelénytől északra, mintegy 13 km-re fekszik; két vasútállomással is rendelkezik.
Külterületén, keleten a hazánk legidősebb (devon-karbon) felszínen lévő kőzeteiből fölépülő Szendrői-hegység, észak-nyugati határában a Gömör-Tornai-karszt triász-jura alapvonású peremhegysége, a Rudabányai-hegység vonulata emelkedik.

 

KÉPEK