Helyi kiallitasok
Receptek

Szinpetri

 Kapcsolattartó: Kabdebon János

Tel: 0630406 9567  Email:zain@freemail.hu

 
A település az Árpád-házi királyok idején királyi birtok volt, majd a 13. század vége felé Tekus ispán és a tőle leszármazó családok kezére került. Első említése 1340-ből való. A Petri helynév a Péter személynév képzős változata „Péteré” jelentéssel. Az előtag Szin falu közelségére utal, másoktól eltérő, megkülönböztető szerepű.
Az 1427-es összeírásban a Tekus-utód Szini család birtoka és 16 jobbágyporta adózott ekkor Petriben. A birtokrész 1455-ben zálogba került, így 1473-ban a Patakiaké és a Martonosiaké lett, illetve egy birtokrész 1495-ben a Gönyői családé. 1487-ben a Szini és a Jósvafői család birtokaiba zálogjogon a Pelenieket iktatták be. Egy 1549 körül készült rovásadó-összeírás szerint a Csetneki és a Szini család kezén volt.
1550 után a Bárczayak lettek a földesurai, akik a 17. századtól egyedüli birtokosaivá váltak, míg 1670 körül Bárczay Ferenctől – hűtlenség címén – el nem vették a falut.
A falu lakosai hamar áttértek a református vallásra, egy 1595. évi összeírás szerint templomát a reformátusok használták. A török időt viszonylag könnyebben vészelte át, mint a környező tornai falvak. Az 1720. évi összeíráskor 12 jobbágycsalád lakta. Az 1771. évi Mária Terézia-kori úrbérrendezés idején Bárczay József és Ferenc birtoka volt, mindössze egyetlen jobbágycsalád tartozott szolgáltatással Szepessy Lászlónak.
Fényes Elek 1851-ben tömören így jellemzi: „Földe, rétje jó; legelője, szőlője elég.” Földesurai változatlanul a Bárczay család tagjai.
Lakosainak szőlőművelése a középkorba visszanyúló gazdálkodást jelez, azonban a filoxérajárvány az 1890-es évekre itt is tönkretette a szőlőket, a lakosság megélhetése veszélybe került. Innen is sokan vándoroltak ki Amerikába jobb megélhetést keresve.
A két világháború között református népiskolája, olvasóköre működött.
1950-ig a jósvafői körjegyzőség része volt, 1950-ben önállóan alakított tanácsot, majd 1966-tól közös tanácsú község lett Szinnel.
A település népi építészeti emlékei közül több is a perkupai kőművesség hatását mutatja. Egykori vízimalmát napjainkban újítják föl.
A ma is meglévő műemlék református templomot 1792-ben építették fel késő barokk stílusban, nyugati homlokzati tornyát pedig a következő évben építették rá. A templomban az 1877 előtti tűzvész nagy károkat okozott, s újjáépítését 1877 és 1878 között végezték el, ekkor kapta díszes toronysisakját is. Famennyezete kazettás jellegű, ám egyszerű és sötét színűre festett. 

Infrastruktúra, intézmények

Jelenleg 269 lakosa van. A 110 lakás 11%-a vezetékes ivóvízzel ellátott, 25%-ukat gázzal fűtik. A közcsatorna-hálózat napjainkban épült ki.
Három kiskereskedelmi üzlet és egy vendéglátóhely található a településen.
A távbeszélő vonalak száma 42.

Földrajzi környezet

A történelmi Torna vármegyében, a Szilicei-fennsík déli, alacsony tetősorának peremén, a Jósva-patak elkeskenyedő völgyében fekvő település. Edelénytől észak felé mintegy 32 km-re található, a 27-es számú főútból Szin előtt kiágazó mellékúton érhető el.

 

KÉPEK